Az NKCC1 kotranszporterrel az irodalom számos, a központi idegrendszert érintő betegség kialakulásával kapcsolatban foglalkozik, de a mikrogliában, mint a központi idegrendszer fő immunsejtében betöltött szerepe ezidáig tisztázatlan maradt. PhD munkám során eddigi ismereteink szerint először rendeltünk funkciót a mikrogliában is nagy mennyiségben expresszálódó NKCC1-hez, miszerint a felnőtt egér agyban részt vesz mind a nyugalmi, mind az aktivált mikrogliasejtekre jellemző válaszok és sejtmorfológia kialakításában. Megmutattuk, hogy az NKCC1 sejt-autonóm módon szabályozza a mikroglia sejtmembránjának konduktanciáját és a sejtduzzadás okozta térfogatváltozáshoz való alkalmazkodást. Feltártuk, hogy az NKCC1 hiány egy, a már előzetesen aktivált, ún. prime-olt mikrogliához hasonló állapotot hoz létre, melyet a megemelkedett NLRP3 és IL-1β szintek is alátámasztanak. Az NKCC1 szisztémás gátlása csökkentette az LPS által kiváltott gyulladás mértékét az agyban, míg az NKCC1 centrális farmakológiai gátlása vagy az NKCC1 mikrogliális deléciója a gyulladásos citokin szintek növekedésén keresztül erősítette a gyulladás mértékét. Az NKCC1 mikrogliális hiánya kísérletes stroke során nagyobb sérülést és ödéma méretet, a gyulladás mértékének növekedését, valamint súlyosabb neurológiai neurológiai tünetek eredményezett. Ezen eredményeink alapján a mikrogliális NKCC1az agyi gyulladásos folyamatok egyik fontos szabályozó elemének tekinthető. Egy új, a mikrogliális NKCC1 kotranszporteren keresztüli szabályozó mechanizmus leírásán túl a további vizsgálatoknak fontos klinikai relevanciája is lehet különböző idegrendszeri betegségekben, mint az epilepszia, a stroke, vagy a neonatális aszfixiát követő rohamok és görcsök. |